Salgótarjánban együtt lüktet a múlt és a jelen, évszázadok forrnak itt egybe: a XX. század közepének tudatos városépítése következtében kinőtt modern város betontömbjei békés szimbiózisban élnek a várost körülölelő természeti környezet különleges világával.
A város fölé magasodó Karancs jellegzetes alakja, titokzatos, felhőbe burkolózó kúpjai az Olimposzt idézik, ezért is nevezték el Palóc Olimposznak.
Salgótarján másik szimbóluma: a városba érkezőt azonnal magával ragadó látványt nyújtó Salgó vára.
LÁTNIVALÓK, LÁTÁVNYOSSÁGOK
align=left Nincs is talán Magyarországnak még egy olyan városa, amelyik akkorát változott volna, mint Salgótarján. Miután megszületett a modern város kialakításának terve, nemcsak házak, utcák sora tűnt el, de a terjeszkedést gátló hegyoldalakat, emelkedőket is lefaragták - amíg lehetett. Aztán, ahogy fogyott a beépíthető terület, az építészek egyre magasabb épületek terveit rajzolták meg.
Az 1960-as évek közepén megindított hatalmas vállalkozás, a korszerű városközpont kialakítása olyan jól sikerült, hogy Salgótarján 1968-ban elsőként kapta meg a városépítészet terén elért eredményeket elismerő Hild János-emlékérmet.
align=right A földalatti Bányamúzeum a város európai hírű érdekessége. Eredeti állapotban őrzi a bányászkodás tárgyi emlékeit. Történeti kiállítás és külszíni bemutató is várja az érdeklődőket. A Nógrádi Történeti Múzeum a megye történeti és képzőművészeti értékeit tárja a látogatók elé. A 20. századi modern templom-építészet egyik érdekessége a katolikus templom, mely 1930-as években épült.
A városban hűs vizű strand is üzemel. Salgótarján közelében áll Salgó vára, amely egy gyönyörű kilátást nyújtó, több mint 630 m magas, cukorsüveg alakú bazaltkúpra épült.
Somoskő vára a határ szlovákiai oldalán áll, de egészen a falak tövéig Magyarországról is megközelíthető.
align=left A Hild-díjas városközpont egyik legszebb épülete a felújított József Attila Művelődési és Konferencia Központ, melynek színháztermében, irodalmi kávézójában színvonalas és mind szélesebb igényeket kielégítő kulturális programokat kínálnak az érdeklődőknek.
A híresen szép nógrádi népviseletek közül az egyik a kazári emberek viselete. A falu védett természeti értéke egy 20 millió éves riolit-tufa tömb eróziós felszíne.
Érdemes megtekinteni Cereden a műemlék értékű XVIII. századból származó zsindelytetős, fából készült haranglábat.
align=right A település környezete a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet része, több, Magyarországon ritka és védett növény élőhelye.
Ceredtől 8 km-re található a két sífelvonóval rendelkező Szilváskő (626 m), mely a téli időszakban kedvelt sícentrum, geológiai érdekessége pedig a 20 m magas 40 m széles bazaltoszlop-tömeg.
FÜRDŐKULTÚRA
align=left Kellemes, élményekben gazdag napokat tölthetnek, szép kirándulóhelyek közelében azok a látogatók, akik Salgótarjánban szeretnének fürdőzni.
A salgótarjáni strandfürdő egyben tanuszoda is. Elsősorban az aktív pihenés hívei számára lehet vonzó az uszoda nyújtotta fürdőzési lehetőség.
ÁLLANDÓ PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK
Salgótarjánban ma számtalan fesztivál, kulturális rendezvény várja az ide látogatókat. Januárban a Gabora-gála jótékonysági teremlabdarúgó-torna tölti meg a 2008-ban felújított 1500 nézőt befogadó sportcsarnokot. A Tarjáni Tavasz rendezvénysorozatán áprilisban a testvérvárosok képviselői is rendszeresen fellépnek.
Salgótarján az évek során a dixielandmuzsika magyarországi fővárosává nőtte ki magát. A május első napjaiban megrendezésre kerülő Tóparti Fesztivál című rendezvénysorozat igazi kulturális csemegét kínál az érdeklődők részére. A nyár legrangosabb nemzetközi eseménye az ugrógála, melyet már hagyományosan a Somoskői vár tőszomszédságában tartanak.
VÁROSTÖRTÉNET
align=right Történetét a honfoglalás idejéig vezethetjük vissza. A 10. század első évtizedében a Tarján nevű törzs birtokolta, melyet a belső gyepűvonal védelmére telepítettek ide. A 13. században földesurak birtokába került a vidék, majd a tatárok dúlták fel a települést.
A török időben elnéptelenedett, ezért semmilyen török emlék nem maradt fent. 1782-ben népesült be újra a környék főleg szlovákokkal és németekkel valamint visszamenekülő magyarokkal. A 19. század második felében a város fontos bányavidék volt, amíg a széntartalékok ki nem merültek. Jelenleg ipara is hanyatlóban van.
align=left Salgótarján 1950 óta a megye székhelye. Ugyanebben az évben hozzácsatolták Baglyasalját. Ezt követően egyre több környékbeli település is a város részévé vált. A belváros mai képét a szocializmus időszakában kapta, ekkor jelentős iparváros volt a település.
A rendszerváltás óta arra törekszik, hogy ipara újra a régi legyen, illetve turisták is megforduljanak erre. 2009-ben új városfejlesztő projekt indult, amellyel újból az 1980-as évek hangulatát szeretnék visszavarázsolni, illetve szebb, jobb, élhetőbb várossá tenni Salgótarjánt.